Nomádok A nagyállattartás kezdetével egyidõs a nomád emberek története. Mindennapi életük szorosan összekapcsolódik a legeltetéssel, illetve a legelõterületekkel. Egy bizonyos éghajlati övben uralták a sztyeppe végtelenségét kelettõl nyugatig, a mai Mongóliától egészen a Kárpát-medencéig. A nomádok legfontosabb állata a ló volt, a szarvasmarha, juh stb. mellett. A legfõbb fegyverük pedig az íj és a nyíl. A nagyobb családok egymáshoz közel éltek a nyári szállásterületeken, fõleg jurtákban. Több család együtt egy nemzetséget alkotott, több nemzetség pedig egy törzset, melynek az élén a törzsfõ állt. Sokféle nomád törzs népesíthette be hajdan a sztyeppét, melyek közül az ismertebbek például a szkíták, hunok, avarok, mongolok, türkök, magyarok, baskírok, besenyõk stb. voltak. Íjaik szarvakból, fából, ínból és enyvbõl készültek. Rövidebbek voltak, mint az egyenes, csak fából faragott íjak. A szaruíjak hatótávolsága viszont másfél-, kétszerese volt egy egyszerû faíjhoz képest.